(zene és szöveg: Gégény István)

Ha megszólít a csend, az elfeledett régi jó barát,
figyeld csak, Ő majd átölel, hallgasd szavát.
Ha megszólal a csend, dúdolja kedves dallamát
és vár, téged vár.

Hová mész, merre tartasz, barátom?
Elveszett álmokat kergetsz, úgy gondolom…
Állj meg, és nézz a keresztre!
Állj meg, állj meg és láss, ne csak nézz
és hallgass, mert megszólít a csend.

Ha megszólít a csend, dúdolja kedves dallamát
és vár, téged vár!